Ha bármilyen kérése vagy kérdése van, kérjük jelezze azt a képgalériák alatt található hozzászólásoknál elérhetőségekkel együtt !
A rendszer visszajelzése alapján mi fogjuk önt megkeresni!
„A Fazekasok munkáit szemlélve, általában olyan kérdéseket teszünk fel magunknak, hogy mit őriztek meg a helyi fazekas hagyományokból, mit tudtak ehhez hozzátenni saját alkotói fantáziájukból, hogyan korszerűsítik és teszik ma is használhatóvá a régi formákat. Könnyebben meg tudjuk ezeket a kérdéseket válaszolni, ha ismerjük életútjukat, eddigi munkásságukat.”
Nagy Vera
Hódmezővásárhelyen élő fazekasok vagyunk, nevünk
Forró István és Ágoston Mária
Én nyolcadik osztályos koromban kerültem először kapcsolatba a fazekassággal, egy pályaválasztási verseny alkalmával. Vékony Sándor fazekas, a Népművészet Mestere műhelyébe látogattam el, s annyira megragadott az agyagformálás szépsége, hogy ez határozta meg további életutamat. Beiratkoztam az akkor még 602-es Ipari Szakmunkásképző Iskolába, s bár a kötelező gyakorlati oktatásunk a Majolikagyárban történt, rendszeresen visszajártam Vékony Sándor műhelyébe, oda, ahol az első rögöt fölcsaptam. Beavatott a szakma titkaiba, és együtt örültünk egy-egy kemence kibontásakor a szebbnél szebb cserépedényeknek. Nemcsak a mesterfogásokat, de a motívumvilágot is alaposan megismertem, felgyűjtöttem.
Megfordultam a kor más, kiemelkedő fazekasainak – Mónus Sándor és Ferenc műhelyében is. Az 1970-es évektől budapesti iparművészeknek korongoztam ( Bod Éva, Szemereki Teréz ).
1986-ban hoztam létre saját műhelyt, ahol kezdetben mázatlan edényeket készítettem és fatüzes kemencében égettem. Jelenlegi edények forma -, szín – és motívumvilága fokozatosan alakult ki.